Őszinte leszek; ez a könyv nem nekem íródott. Határozottan nem. Igazából csak a borító fogott meg és most még is itt ülök bután, talán kissé mérgesen is, mert ez nem az volt, amit elképzeltem. Bár ez volt az első könyv, amit megvettem az írónőtől nagyon sok időbe telt mire végre elolvastam. 

A főszereplő; Nathalie egyébként a maga módján szerethető volt, kissé ügyetlen, szerencsétlen és érdekes, de valahogy nem nőtt a szívemhez úgy. Tetszett, hogy ahogyan előrébb haladunk a könyvben úgy nőtt a paranoiája is. Conor

(vagy hogy hívjam mostmár?) furcsa volt, talán valóban nem volt beteg, de én biztos vagyok benne, hogy

neki nincs ki a négy kereke. Így vissza gondolva nem sok hatása volt a történetre még annak ellenére se hogy ő volt az egyik főszereplő. Alexander (őt sem tudom most, hogy hívjam) karaktere amúgy tetszett, van benne valami sötét és elég titokzatos, jó lenne többet megtudni róla, például, hogy még is mik az indítékai stb. Nico eleinte idegesített és tudtam hogy ő az

aki belülről segít

; ez nyilvánvaló volt, de azt nem láttam előre hogy a

testvérük

, ez jó csavar volt. 

A szerelmi történet borzasztóan erőltette volt számomra, semmi kémiát nem tapasztaltam, de még egy szikrát sem.

A cselekmény érdekes volt, talán ez lenne a legmegfelelőbb szó rá. Sötét és kissé hátborzongató, pont amire az ember számítana, egyszóval a hangulata tetszett. A kivitelezés már annyira nem; elég sok valótlanság és logikai hiba volt benne, így nem tudtam úgy élvezni. A megfogalmazás számomra gyenge volt, szinte már Wattpad stílusú, alap mondatok és klisék, de jó látni hogy az írónő sokat fejlődött, mert Jack árnyékában már nem volt ennyire rossz. A vége cliffhangerrel - vagy olyasmivel - ért véget, ezért plusz pontot adok, de valahogy nem volt elég arra hogy a belátható jövőben neki üljek a következő résznek.